© Österreichischer Behindertenrat
Vita a hozzáférésről és a finanszírozásról
A Tanács szerint a szövetségi kormány 52 millió eurót bocsátott volna Bécs rendelkezésére. A szervezet azzal érvelt, hogy a részvétel több, különböző fogyatékossággal élő emberre terjesztené ki az asszisztenciát, és javítaná a bizonytalan foglalkoztatási feltételeket. A BIZEPS támogatta a tiltakozást, és a döntés újragondolására szólította fel a várost. [1]
Az érintettek a következményekről beszéltek
A BIZEPS beszámolt az asszisztenciából kizárt emberek és képviselőik felszólalásairól. Roswitha Schachinger, a Tanács akkori alelnöke bírálta a tanulási nehézséggel élők, a vak emberek és a mentális egészségi problémákkal élők kizárását. A Down-Syndrom Österreich képviselője, Simon Couvreur az asszisztenciához való hozzáférést az egyenlő élet- és munkalehetőségekkel kapcsolta össze.
Tartományhatárokon átívelő követelés
„Személyi asszisztenciát akarunk egész Ausztriában minden fogyatékossággal élő embernek, bárhol is lakjon” – mondta Klaus Widl, a Tanács elnöke. A résztvevők felvetették a támogatás elvesztését is másik tartományba költözés után. A tüntetés a szélesebb hozzáférést a mindennapi önrendelkezéssel kapcsolta össze: a lakóhely megválasztásával, a munkával és a közösségi részvétellel. [1][2]