Az ellátást a fertőzés közlése után tagadták meg
A páciens egészségügyi kérdőíven jelezte HIV-státuszát. A másodfokú bíróság elfogadta, hogy az elutasítás oka a fertőzés volt, nem a kért fogászati beavatkozás. Megerősítette a fogyatékossággal élők egyenlőségéről szóló szövetségi törvény alkalmazását is, figyelembe véve a HIV-hez kapcsolódó társadalmi akadályokat. [1]
A fellebbezés megváltoztatta a pénzügyi eredményt
A bíróság elutasította a fogorvos diszkriminációt vitató kifogását, de 500 eurót tartott megfelelő kártérítésnek. A perköltségek megosztását is módosította. Az elsőfokú eredményt üdvözlő korábbi nyilatkozatok így az eljárás köztes szakaszát írják le, nem a végleges összeget. [1][2]
A szervezetek más tapasztalatokat is bemutattak
Az Aids Hilfe Wien jogásza, Barbara Murero-Holzbauer hasonló bejelentéseket ismertetett az ellátás megtagadásáról és a kizárólag nap végére adott időpontokról. A szervezet magazinjában hangsúlyozta a tájékoztatás szerepét az előítéletek ellen. Theresa Hammer korábban kijelentette: „A HIV-vel élőktől fertőzésük miatt nem tagadható meg a fogászati kezelés.” A szervezetek az ügyön keresztül mutatták be a diszkrimináció elleni fellépés lehetőségeit. [2][3]