A fogyatékossággal élő emberek szervezetei a döntési asztalnál
A nyilatkozat a képviseleti szervezeteket a fejlesztési együttműködés és a humanitárius tevékenység tervezésének, megvalósításának és nyomon követésének résztvevőiként kezeli. Érdemi részvételt, biztonságos civil környezetet, valamint erősebb erőforrásokat és partnerségeket kér e szervezetek számára. A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában Nawaf Kabbara, az IDA elnöke hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fogyatékossággal élő emberek szervezetei ott is részt vegyenek, ahol a finanszírozási döntéseket hozzák. A kérdés a prioritásokra és forrásokra gyakorolt befolyás, nem pusztán a nemzetközi eseményen való jelenlét. [2][1]
A programok tizenöt százaléka, nem költségvetési kvóta
A 2025. decemberi szakmai feljegyzés tisztázza a cél jelentését. Programokat számol, a nemzetközi segélyezési jelentésekben használt tevékenység fogalmára építve; nem követeli meg, hogy a kiadások 15 százalékát fogyatékosságügyre fordítsák. A célt a fogadó ország nézőpontjából, az adományozókat együtt tekintve értékelik, nem minden donor portfóliójára külön küszöbként. A programok akkor számíthatnak bele, ha a fogyatékossággal élő emberek befogadása jelentős vagy elsődleges cél. E különbségek fontosak a nyilvános vállalás és a később közölt számok összehasonlításakor. [3]
A számszerű célnál szélesebb ígéret
A nyilatkozat arra is kéri támogatóit, hogy valamennyi nemzetközi fejlesztési programjukban törekedjenek befogadásra és akadálymentességre. A szakmai feljegyzés ezt a tágabb célt külön kezeli, és közli, hogy a nyilatkozatban nincs külön mechanizmus a nyomon követésére. A humanitárius befogadásra saját vállalások vonatkoznak; a 15 százalékos számítás nem fedi le a humanitárius tevékenységet. A nyilatkozat tehát különböző felelősségeket és utánkövetési formákat kapcsol össze. Ha minden fogyatékossággal összefüggő programot és humanitárius tevékenységet felcserélhetőnek tekintenénk, elmosódna, mit kér valójában a megállapodás támogatóitól. [2][3]
A vállalás követése a nemzeti döntésekig
A szakmai feljegyzés rögzíti, hogy 2025 szeptemberében közös tanácsadó szolgálat kezdett működni a GIZ, az UNICEF és az ENSZ Globális Fogyatékosságügyi Alap szakértelmével, miközben az IDA vezeti a képviseleti szervezetek bevonását és kapacitásfejlesztését. Célja a végrehajtás és a nemzeti kapacitások támogatása. A nyilatkozat külön ösztönzi a fogyatékosságügyi befogadás jobb adatgyűjtését és jelentését. Ezek a cél elérését szolgáló megoldások, nem annak bizonyítékai, hogy azt már elérték. Az önérvényesítők számára a gyakorlati próba az, hogy a részvétel folytatódik-e a csúcstalálkozók között, a programok kiválasztásakor, értékelésekor és felülvizsgálatakor. [3][2]