Mire vonatkoznak a számok?
Az anonim online felmérés 2023-ban 100 577 választ gyűjtött 15 éves és idősebb emberektől az EU-ban, valamint Albániában, Észak-Macedóniában és Szerbiában. A 2019 óta történt változások vizsgálatához használt összehasonlítható csoportokban a nyíltság 46%-ról 52%-ra nőtt, míg az előző évben tapasztalt, bejelentett gyűlöletmotivált zaklatás aránya 37%-ról 55%-ra emelkedett. Ezen összehasonlítások a válaszadói csoportok és országok szűkebb körét használják, mint a teljes 2023-as felmérés. Az FRA figyelmeztet, hogy az önkéntes online minta nem reprezentál minden LMBTIQ-embert. [1]
A láthatóság nem garantál védelmet
A két megállapítás az élet különböző oldalait írja le. Az identitás nyíltabb vállalása nem jelenti azt, hogy valaki kevesebb ellenségességgel találkozik. A számok azt sem bizonyítják, hogy a nyíltság okozta a zaklatást. A szolgáltatóknak és közhatóságoknak fontos e különbség: a láthatóságot ösztönző kampányt a visszaélések bejelentésének és a támogatáshoz jutásnak a lehetőségeivel kell kísérni. Az FRA a gyűlölet-bűncselekmények jobb felismerését és kivizsgálását, megfelelő erőforrású egyenlőségi szerveket és biztonságosabb iskolákat sürgetett. Ezeken keresztül válhatnak a formális jogok használható védelemmé. [1]
Közös civil követelés
Az ILGA-Europe által 2024. július 15-én közzétett közös nyilatkozat azt kérte, hogy az egyenlőség maradjon a következő uniós szakpolitikai ciklus középpontjában. Az aláírók között volt az Európai Roma Alulról Szerveződő Szervezetek Hálózata, az Európai Fogyatékosságügyi Fórum és az Európai Rasszizmusellenes Hálózat. Finanszírozást kértek az egyenlőségi szervezeteknek, erősebb intézményi felelősséget és a leginkább érintettek bevonását a szakpolitika kidolgozásába és végrehajtásába. Felhívásuk az LMBTIQ-egyenlőséget a diszkrimináció más formáihoz kapcsolta, elismerve, hogy egy ember egyszerre több akadállyal is szembesülhet.
A következő stratégia és annak próbája
Az Európai Bizottság 2025. október 8-án mutatta be a 2026–2030-as LMBTIQ+ Esélyegyenlőségi Stratégiát. Védelmet, érdekérvényesítési erőt és szélesebb társadalmi bevonást vázolt fel, beleértve a civil társadalom támogatását, nemzeti cselekvési terveket és a szervezetekkel folytatott párbeszéd fórumát. Ezek szakpolitikai vállalások voltak, nem bizonyítékok a zaklatás csökkenésére. A felmérés és a civil felhívás együtt olvasva módot ad e vállalások értékelésére: az új kezdeményezések bejelentése mellett a támogatás elérhetősége, a diszkriminációra adott válasz és az érdemi részvétel is figyelmet érdemel. [3][2]