A fogyatékossággal élő emberek szervezetei által támogatott kampány
Az Afrikai Fogyatékosságügyi Fórum 2024 júniusában üdvözölte a hatálybalépéshez szükséges 15 ratifikáció letétbe helyezését. A pánafrikai szervezet közölte, hogy partnerekkel és más érintettekkel együtt dolgozott a ratifikáció előmozdításán. A jegyzőkönyvet az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét kiegészítő dokumentumként mutatta be, amely figyel az afrikai tapasztalatokra, köztük az albinizmussal élő emberekére. Ez az ADF beszámolója volt a közös érdekvédelemről; nem állította, hogy egyetlen szervezet egymaga biztosította volna a szerződés joghatását. [2]
A közösségi életnek szervezeti oldala is van
A jegyzőkönyv 14. cikke elismeri a másokéval azonos választási lehetőségekkel járó közösségi élethez való jogot. Foglalkozik azzal, hol és kivel élnek az emberek, hogyan férnek hozzá közösségi támogatáshoz, és rendelkezésre állnak-e az általános közszolgáltatások. Egy rendelkezés kifejezetten a fogyatékossággal élő személyek által létrehozott vagy szervezett közösségi életviteli központokra vonatkozik: a részes államoknak támogatniuk kell képzési, sorstársi támogatási, személyiasszisztencia- és más szolgáltatásaikat. Ez az egyéni jogok és kormányzati felelősségek mellett a fogyatékossággal élő emberek saját szervezeteinek is helyet ad a keretben. [3]
Nairobi a jogokat költségvetéssel és támogatással kapcsolja össze
Az Afrikai Fogyatékosságügyi Fórum 2024. szeptember 2–4-i nairobi konferenciáján találkozó képviselők szélesebb ratifikációt és nemzeti végrehajtást sürgető nyilatkozatot fogadtak el. Követeléseik a közkiadásokat gyakorlati támogatással kapcsolták össze, ideértve a képzett jelnyelvi tolmácsokat, hozzáférhető formátumokat, személyi asszisztenciát és segédeszközöket. Azt is kérték, hogy a fogyatékossággal élő emberek képviseleti szervezeteiken keresztül vegyenek részt a szakpolitikák tervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében. A nyilatkozat külön figyelmet fordított a többszörös diszkriminációnak kitett csoportokra, köztük a nőkre, a nagy támogatási szükségletű emberekre, a menekültekre és az albinizmussal élő személyekre. [4]
A hatálybalépés a számonkérhetőség kiindulópontja
Az Afrikai Bizottság 2024. novemberi határozata elismerte a fogyatékossággal élő emberek, szervezeteik és más civil szereplők érdekvédelmi munkáját. Arra sürgette a részes államokat, hogy az érintettekkel egyeztetve tegyenek konkrét végrehajtási lépéseket, és a civil társadalmat, valamint kormányzati kapcsolattartókat bevonó elszámoltathatósági mechanizmusokat kért. E felhívások megmutatják, miért kell külön beszámolni a ratifikációról és a szolgáltatások nyújtásáról. A jegyzőkönyv hatálybalépése jogi fejlemény volt; a nairobi követelések és a bizottsági határozat további cselekvésre szólítottak fel. Egyik sem bizonyítja, hogy a személyi asszisztencia vagy az egyenlő közösségi hozzáférés már az egész kontinensen rendelkezésre állt. [1][4]